Fontos, hogy a tervezésnél az esztétikai szempontok ne írják felül a hatékony működéshez szükséges feltételeket. A hibásan tervezett radiátorburkolat lefojtja a radiátor konvekciós hőátadását, ezért fontos, hogy a megfelelő burkolat kiválasztásánál tisztában legyen a beépíthetőség határaival.
A radiátorburkolatok célja a fűtési rendszer esztétikus eltakarása, egyáltalán nem mellékes hozadékuk pedig a praktikum. A lényeg, hogy takarjon, mert ahhoz, hogy meleg legyen a lakásban, nem kell látni a radiátort, elég csak érezni.
A radiátorburkolatok remekül használhatók konzolasztalként vagy kiszélesített ablakpárkányként is, így érdemes bútorként tekinteni rájuk. Hőre kevésbé érzékeny dísztárgyakat, de akár növényeket is lehet rájuk tenni, és nem csak nyáron.
Praktikus szempontok a radiátorburkolat tervezéséhez
Két alapvető követelmény van a radiátorburkolatokkal szemben. Az egyik az, hogy könnyen hozzáférhető maradjon a radiátor, a másik pedig a már fentebb említett konvekciós légáramlás megtartása.
A fedlap
Fedlap szerint alapvetően két típust különböztethetünk meg: az egyik a felül nyitott, a másik pedig a teli fedlapos változat.
A felül nyitott, illetve csak egy ráccsal fedett változat a fűtési hatásfok szempontjából kedvezőbb, mivel ennek van a legkisebb légellenállása.
Előnye, hogy az előlapot egészen a fedlapig fel lehet engedni, így szemből nézve zártabb, egységesebb benyomást kelt.
A teli párkányos változat pakolási szempontból jobban kihasználható, és a sima fedlapja miatt tisztítani is sokkal könnyebb.
Hátránya, hogy bár felülről esztétikusabb látvány, szemből nézve bele lehet látni
a párkány és az előlap közötti résen, amelyet a radiátorból kiáramló meleg levegő számára kell kihagyni.
Az előlap
Előlap szerint is két típust különböztethetünk meg: az egyik a rácsos, a másik pedig a tömör lapos változat. Hagyományosan a rácsos változatot szokás előnyben részesíteni, arra hivatkozva, hogy ez jobban átengedi a meleget, csakhogy ez nem releváns kiválasztási szempont.
A mai lemezradiátorok hőleadása típustól függően 75–80%-ban konvekcióval történik, és csak 20–25%-ban hősugárzással.
Tehát ha a radiátor elé teszünk egy lapot, akkor a 20–25% sugárzott hőenergia egy része a konvekciós légáramlást fogja erősíteni.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a modern kondenzációs kazánok vízhőfoka 45 °C alatt van, akkor a hősugárzás már teljesen elhanyagolhatóvá válik.
Tehát ha nem egy 70 °C-os vízzel működő öntöttvas radiátorral fűt egy nagy belmagasságú helyiséget, akkor a rácsos vagy a teli előlapos radiátorburkolat kiválasztása pusztán esztétikai kérdés.
Hőfokállítás
Az időjárás és egyéb felmerülő igények hatására néha állítani kell a radiátorok termosztatikus szelepén, persze ez csak ritkán fordul elő. A radiátorburkolat felszerelése után viszont egészen biztos, hogy megváltozik mind a hősugárzás, mind a meleg levegő áramlása, ezért jó eséllyel szükség lesz arra, hogy hozzáférjen a radiátorszelephez.
A fűtési rendszer karbantartása
Javítás miatt szerencsére csak nagyon ritkán, de karbantartások alkalmával, például a radiátor légtelenítésekor vagy egy fűtésirendszer-mosáskor is előfordulhat, hogy hozzá kell férni a radiátorszelepekhez.
Radiátortisztítás
A radiátorok néhány év alatt elkoszolódnak: a porcicák, a levegőben lévő szálló por és a zsírgőzök évek alatt felgyülemlenek a konvektorlemezek között. A felgyülemlett szennyeződés gátolja a levegő áramlását, és rontja a lakás levegőjét. Szerencsére létezik olyan radiátortisztítási technológia, amelynek segítségével leszerelés nélkül is tisztává lehet varázsolni a radiátorokat, ehhez azonban mozdíthatónak kell lennie a radiátor burkolatának.
Miből készülhet a radiátorburkolat?
- Tömör fa
- Bútorlap
- Apácarács
- Rétegelt lemez
- Perforált lemez
- Fémrács vagy sűrű fémháló
- Homokfúvott vagy színes edzett üveg
Formára, mintázatra, stílusra rengeteg variáció elképzelhető. Ide kattintva talál egy kis ízelítőt.
A radiátorburkolatok túlnyomó többsége praktikusan valamilyen faanyagból készül. Ebben tudok a segítségére lenni. Keressen bizalommal!
Sipos Balázs
asztalosmester
Budapest XVII.