Fontos, hogy a tervezésnél, az esztétikai szempontok ne írják felül a hatékony működéshez szükséges feltételeket. A hibásan tervezett radiátorburkolat lefolytja a radiátor konvekciós hőátadását, ezért fontos, hogy a megfelelő burkolat kiválasztásánál tisztában legyen a beépíthetőség határaival.
A radiátorburkolatok célja a fűtési rendszer esztétikus eltakarása, illetve egyáltalán nem mellékes hozadéka pedig a praktikum. A lényege, hogy takarjon, mert ahhoz hogy meleg legyen a lakásban, nem kell látni a radiátort, elég csak érezni.
A radiátorburkolatok remekül használhatóak konzolasztalként, vagy kiszélesített ablakpárkányként is, így érdemes bútorként tekinteni rájuk. Hőre kevésbé érzékeny dísztárgyakat, de akár növényeket is lehet rájuk tenni, és nem csak nyáron.
Praktikus szempontok a radiátorburkolat tervezéshez
Két alapvető követelmény van a radiátorburkolatokkal szemben. Az egyik az, hogy könnyen hozzáférhető maradjon a radiátor, a másik pedig a már fentebb említett konvekciós légáramlás megtartása.
A fedlap
Fedlap szerint alapvetően két típust különbözethetünk meg, az egyik a felül nyitott, a másik pedig a teli fedlapos változat.
A felül nyitott, illetve csak egy ráccsal fedett változat a fűtési hatásfok szempontjából kedvezőbb, mivel ennek van a legkisebb légellenállása.
Előnye, hogy az előlapot egészen a fedlapig fel lehet engedni, így szemből nézve egy zártabb, egységesebb benyomását kelt.
A teli párkányos változat pakolási szempontból jobban kihasználható és a sima fedlapja miatt tisztítani is sokkal könnyebb.
Hátránya, hogy míg felülről esztétikusabb látvány, szemből nézve bele lehet látni,
a párkány és az előlap közötti résen, amit a radiátorból kiáramló meleg levegő számára kell kihagyni.
Az előlap
Előlap szerint is két típust különbözethetünk meg, az egyik a rácsos, a másik pedig a tömör lapos változat. Hagyományosan a rácsos változatot szokás előnyben részesíteni, arra hivatkozva, hogy ez jobban átengedi a meleget, csakhogy ez nem releváns kiválasztási szempont.
A mai lemezradiátorok hőleadása típustól függően 75-80%-ban konvekcióval történik és csak 20-25%-ban hősugárzással.
Tehát, ha a radiátor elé teszünk egy lapot, akkor a 20-25% sugárzott hőenergia egy része a konvekciós légáramlást fogja erősíteni.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a modern kondenzációs kazánok vízhőfoka 45°C alatt van, akkor már teljesen elhanyagolhatóvá válik a hősugárzás.
Tehát,ha nem egy 70°-os, öntöttvas radiátorral fűt egy nagy belmagasságú helyiséget, akkor a rácsos vagy teli előlapos radiátorburkolat kiválasztása pusztán csak esztétikai kérdés.
Hőfok állítás
Az időjárás és egyéb felmerülő igények hatására néha állítani kell a radiátorok termosztatikus szelepén, persze ez csak ritkán fordul elő. A radiátorburkolat felszerelése után viszont egészen biztos, hogy megváltozik, mind a hősugárzás, mind a meleg levegő áramlása, ezért jó eséllyel szükség lesz a radiátor szelep hozzáférésére.
A fűtési rendszer karbantartása
Javítás miatt szerencsére csak nagyon ritkán, de karbantartások alkalmával, például a radiátor légtelenítése, vagy egy fűtési rendszermosás miatt is előfordulhat, hogy hozzá kell férni a radiátorszelepekhez.
Radiátortisztítás
A radiátorok néhány év alatt elkoszolódnak, a porcicák, a levegőben lévő szállópor és zsírgőzök évek alatt felgyülemlenek a konvektor lemezek között. A felgyülemlett szennyeződés gátolja a levegő áramlását és rontja a lakás levegőjét. Szerencsére létezik olyan radiátortisztítási technológia, mely segítségével, leszerelés nélkül is tisztává lehet varázsolni a radiátorokat, ehhez azonban mozdíthatónak kell lennie a radiátor burkolatának.
Miből készülhet a radiátorburkolat?
- Tömör fa
- Bútorlap
- Apácarács
- Rétegelt lemez
- Perforált lemez
- Fém rács, vagy sűrű fém háló
- Homokfúvott, vagy színes edzett üveg
Formára, mintázatra, stílusra rengeteg variáció elképzelhető. Ide kattintva talál egy kis ízelítőt.
A radiátorburkolatok túlnyomó többsége, praktikusan valamilyen fa anyagból készül. Én ebben tudok a segítségére lenni. Keressen bizalommal!
Sipos Balázs
asztalos mester
Budapest XVII.